|

Dr. Hörcsik Richárd

Csatlósné
Komáromi Katalin

Szebényi Lucia
|
|
Már 23 órakor
megérkeztek az első ünneplők, kezükben egy üveg pezsgővel, vagy éppen
trombitával. Fél 12 után lassan megtelt a Makovecz épület két szárnya
által határolt terület, ahol a feldíszített óriás fenyőfa körül
gyülekeztünk. Rövidesen a mikrofon elé lépett Csatlósné Komáromi
Katalin, A Művelődés Háza igazgatónője, aki köszöntötte az
egybegyűlteket, majd Szebényi
Lucia 8. osztályos tanulót konferálta be, aki már eddig is sok
örömet szerzett különlegesen szép hangjával a patakiaknak - amely
alkalmak száma most eggyel gyarapodott. A Himnuszt vele együtt énekeltük
el, majd a történelmi egyházak képviselői kérték az Úr áldását az új
esztendőre és városunkra. Nagy tetszést aratott Virágh Sándor református
lelkész fohásza, aki azt versbe öntve énekelte el:
Sárospataki esztendőáldás 2008-12-31
Áldását kérem égi Felségnek,
Szentháromságos, örök Istennek.
Tekintsen reá Patak népére,
Kedvezzen nekünk az Új esztendőben.
Szaporítsa meg a kenyerünket,
Sonkával vegye el éhségünket.
Szomjunkat oltsa muskotály borral,
Ne járjunk soha csüggedt, lógó orral.
|
Lelki áldások bőségét nyújtsa,
Ne legyen senki mással haragba.
Mert Krisztus nékünk azt tanította,
A legnagyobb a szeretet parancsa.
Azért Úr Isten most arra kérünk,
Új esztendőben, ne kelljen félnünk.
Se betegségtől, se bűnözőktől,
Végképpen pedig ments meg államcsődtől.
|
A gyermekeink gyarapodjanak,
A városunkban boldoguljanak.
Munkában fáradt, idős szüléknek,
Legyen jutalmuk tisztesség és béke.
Tartsd meg jó Atyánk egészségünket,
Hogy megszolgáljuk kicsiny pénzünket.
Részesíts minket a boldogságban,
Az új esztendő mindegyik napjában.
|
Aki ezt vélem szívből kívánja,
Szálljon rá arra, az Úr áldása,
Szép jövőt toldva Patak múltjára,
Imádságunkat egy Ámennel zárja.
( Előadható a Summáját írom - históriás
ének közismert dallamával. ) V.S.
|
Ez után következett Dr.Hörcsik Richárd Sárospatak Város polgármester köszöntője:
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Sárospataki Polgárok!
Kedves Vendégek, hazalátogató rokonok és pataki öregdiákok!
Az újesztendő első perceiben, mint a város
polgármestere, sok szeretettel köszöntöm Sárospatak Városa minden
polgárát, aki itt van ma éjszaka velünk a Művelődés Háza előtti téren,
és akik otthonaikban várták az újévet.
Köszöntöm a hazalátogató gyermekeket, az elszármazott patakiakat és a
városunkban tartózkodó turistákat, akik velünk ünnepelnek! Isten hozta
Önöket!
Érezzék otthon magukat!
Hölgyeim és Uraim!
Ugye emlékeznek még, az első közös, új esztendőt köszöntő ünnepségünkre?
Pontosan két évvel ezelőtt idéztük fel a régmúltban élt eleink újévi
szokását! Amikor, mi kései utódok – az új esztendő első pereceiben – az
összetartozás érzését erősítettük egymásban: amikor lélekben, egymásba
fogódzva mondtuk: együtt sikerülni fog az új esztendő kihívásait
legyőzni! S akkor ott, valami elkezdődött…
S tettük ezt tavaly, s tesszük ezt most is, 2009 Szilveszter
éjszakáján. Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttek, hogy együtt
köszönthessük ezt az új esztendőt.
Kedves Barátiam!
Ezen az éjszakán szerte a nagy világban, a New Yorki Times Squer-en, a
bécsi opera előtt, vagy a pesti Andrássy úton sok ezren köszöntik együtt
2009-et.
Mi is ezt tesszük, ugyan szerényebb körülmények között, kevesebben, de
mégis hasonló érzésekkel. Mert, mi pataki polgárok, mi is szeretjük
saját városunkat és büszkék vagyunk rá, hogy Patakiak lehetünk.
De ez a ma éjszakai együttlét mégis többet kell, hogy jelentsen
számunkra. Kell hogy erősítse bennünk az összetartozás érzését és
felelősségét.
Mi, pataki polgárok, idősek vagy fiatalok, szegények vagy gazdagok,
nyugdíjasok vagy iskolások, vallásosak vagy ateisták, felelősek vagyunk
a másikért! Akik a város falain belül élnek. Még akkor is, ha másként
gondolkoznak, élnek vagy cselekszenek, mint mi.
Minden Pataki felelős, minden Patakiért!
Mondom ezt annak az évnek a kezdetén, amikor eddigi életünkben még nem
tapasztalt nehézségekkel kell szembenézni, nemcsak a nyugdíjasoknak, a
családoknak, vagy a vállalkozóknak, hanem magának a városnak is.
Ha valaha is volt értelme az együvé tartozás megerősítésének, akkor ez
az év minden bizonnyal az lesz. Mert csak közösen tudjuk legyűrni 2009
minden nehézségét!
Kedves Barátaim!
Engedjék meg, hogy Krúdy Gyula sorait idézzem, akinek újévi
gondolataival szeretném megvidámítani az Önök szívét!
„Mikor édesebb a bor, a remény, a jövendő, hanem azon az éjszakán, amely
utoljára rekeszti be a megunt, megvénült esztendőt?
Talán nem is kell hinni a babonákban, hogy ezen az éjszakán régi
kedvünkre eszméljünk, új reményeinkkel megismerkedjünk, hiszen az emberi
lélek oly rövidre van szabva, hogy minden esztendő, amely hátunk mögött
hagyhatunk: csak vigasztalás lehet, hogy már nem tart olyan hosszant a
tennivaló.
Hagyjátok az embereket játszadozni ez éjszakákon, hagyjátok a betegeket
új reményekre éledni, hagyjátok elhinni, hogy múlt idő nyomtalanul múlik
el felettünk.
Csak a megszerelmesedéstől óvakodjatok ez éjszakán, mert ekkor nagy
jelentősége van minden szerelemnek, egy esztendeig nyöghetjük hatalmát.
De milyen jó tudni, hogy az éjféli óraütést sokmillió ember várja ébren
és jókedvűen, akinek kedve, öröme, reménysége azonos a miénkkel.
Hagyjátok örvendezni a szegény embereket!”
Hölgyeim és Uraim!
Kívánom azt, hogy minden közös álmunk és tervünk, a város polgárainak
boldogulására megvalósulhasson 2009-ben. Hát ezért kapaszkodjunk
egymásba, ezen a Szilveszter éjszakán is, mint tették eleink 800 évvel
ezelőtt!
A beszéd után taps, majd a
pezsgős üvegek – és távolabbról a petárdák – durrogása hallatszott.
Mindenki koccintott mindenkivel akit csak meglátott, és még hosszú időt
töltöttünk együtt a téren koccintásokkal, jó kívánságokkal és vidám
beszélgetéssel...
|