JEGYZŐKÖNYV
Készült: A Pénzügyi Bizottság 2006. november 7-én a Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott ülésén.
Jelen vannak:
A Pénzügyi Bizottság részéről: Hajdu Imre
Egyed Attila
Szabó András
Téglás Erika
Plósz Istvánné
Déry Zoltán bizottsági tagok
A Polgármesteri Hivatal részéről: Aros János alpolgármester
dr. Komáromi Éva jegyző
Dankóné Gál Terézia irodavezető
Peremiczkiné Dobos Edina irodavezető
Zelina Józsefné mb. irodavezető
György Zoltán csoportvezető
Meghívottak: Erdős Tamás tanácsnok, a Gazdasági és Idegenforgalmi
Bizottság elnöke
Csatlós Csaba a Termálfürdő és Camping vezetője
Megjegyzés: Feró István Ferenc igazoltan van távol.
NAPIREND ELŐTT:
Hajdu Imre: Köszönti a bizottság tagjait, a Polgármesteri Hivatal részéről megjelenteket és a meghívottakat. Tájékoztatásul elmondja, hogy Feró István Ferenc elnök úr betegsége miatt az ülést ő fogja vezetni. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a bizottság ülése határozatképes. A bizottság tagjai a napirendi pontokat megkapták. Kérdezi, a napirendet kívánják-e kiegészíteni. Javasolja a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalását.
A Pénzügyi Bizottság az alábbi napirendi pontok tárgyalását egyhangúlag elfogadta.
Napirendi pont:
1. Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII.29.) rendelet módosítására
2. Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI.08.) rendelet módosítására
3. Előterjesztés a Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről
4. Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról
5. Előterjesztés Páterhomok ivóvízellátásának helyzetéről
6. Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában lévő, Sárospatak-Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítésére
7. Javaslat piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésére „Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében
8. Tájékoztató a 2006. évi számvevői jelentésről
9. Sporttevékenység támogatására irányuló kérelem
Napirend tárgyalása:
1. Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII.29.) rendelet módosítására
Hajdu Imre: Kéri Alpolgármester urat, ha az előterjesztéssel kapcsolatban kiegészítése van, mondja el.
Aros János: Az előterjesztést kiegészíteni nem kívánja. Elmondja, hogy 5, illetve 10 %-os emelés között kell választani. Tájékoztatja a bizottságot, hogy a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság a 10 %-os emelést javasolja a Képviselő-testületnek.
Déry Zoltán: Kérdezi, az előterjesztésben szereplő tájékoztató adatok tartalmaznak-e kerekítéseket.
Hajdu Imre: Kérdése válaszolva elmondja, hogy a tájékoztató adatoknál kerekítések szerepelnek.
Plósz Istvánné: A költségvetés jelenlegi helyzetét ismerve, javasolja a magasabb bérleti díj emelését, mert a környező településekhez viszonyítva még így is lemaradás van.
Hajdu Imre: Egyetért az elhangzottakkal, mert ha figyelembe veszik a jövő évi infláció mértékét – kb. 10 % - mindenképpen indokoltnak tartja a 10 %-os emelést.
Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot, hogy az önkormányzat tulajdonában 237 lakás van.
Déry Zoltán: Kérdezi, a 237 lakás tartalmazza a szociális és nem szociális bérlakásokat is?
Erdős Tamás: Mindkét lakástípust tartalmazza, a nem szociális bérlakások száma 10-en belül van. Erről pontos kimutatása nincs, de a piaci alapú bérlakásokat az intézmények munkatársai szolgálati lakásként használják. A 237 lakásból 103 lakás összkomfortos, 67 db komfortos, 2 félkomfortos és 65 komfort nélküli lakása van az önkormányzatnak.
Aros János: Kéri Erdős Tamás tanácsnok urat, tájékoztassa a bizottságot a kintlévőségekről, kilakoltatásról stb.
Erdős Tamás: A bérlakások bérleti díjára vonatkozó konkért összegről tájékoztatást nem tud adni, de meglehetősen nagy szám. A szociális bérlakásoknál is van némi hátralék, de amíg a lakók a bérleti díjat fizetik, nem tudnak mit kezdeni velük, mert nagyon gyakori, hogy a bérlakás díját fizetik, de nem fizetnek közüzemi díjakat. Ennek eredményeként 4 jogerős kilakoltatási bírósági végzés van a bírtokukban. Tájékoztatásként ismertet néhány TÁVHŐ és egyéb tartozásra vonatkozó adatot. Elmondja, hogy a Gazdaság és Idegenforgalmi Bizottság a későbbiekben meg fogja vizsgálni a szociális bérlakások problémáját. Hogyan fordulhatott elő a tartozások nagy mértékű felhalmozása, miért laknak még a lakásokban azok, akik nagy összegű tartozást halmoztak fel.
Aros János: Egyrészt a múltat így kívánják lezárni, másrészt célszerűnek tartaná, ha a Képviselő-testület felhatalmazná a Alpolgármestert, hogy az 50 eFt feletti tartozásnál kezdje meg a felszólítást és tegye meg a lépéseket, hogy ne halmozódjon fel 1,5-2 millió Ft-os tartozás. Véleménye szerint végig kell járni a szociális bérlakásokat. A 3-4. felszólítás után nagy a hajlandóság a fizetésre, vagy részletfizetés kérésére, ha előttük lebeg a kilakoltatás veszélye.
Erdős Tamás: Úgy gondolja, hogy a 4 jogerős bírósági végzés ennek kellő alapot és nyomatékot tud adni.
Hajdu Imre: A rendelet-tervezet “B” változatának elfogadását javasolja. Kéri a bizottságot, aki a “B” változattal ért egyet, igennel szavazzon.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
70/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2006. (VIII.29.) rendelet módosításáról
A Pénzügyi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a rendelet-tervezet “B” változatának elfogadását.
2. Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI.08.) rendelet módosítására
Erdős Tamás: A jelenleg hatályos rendelet szerint nyitott annak a lehetősége, hogy az önkormányzat támogassa a magántulajdonosok panelprogramban való részvétel 1/3 részének a finanszírozását. Emlékeztet rá, hogy az elmúlt évben 44.800 eFt-ot különítettek el a programban való részvételre, mely összeg az 56 önkormányzati tulajdonú lakás pályázati forrásának 2/3 részét biztosította volna. A Képviselő-testület nem támogatta a felújítást, tekintettel a költségvetés magas forráshiányára, ezt az összeget a költségvetésből kiemelték, így jelenleg erre nincs költségvetési forrás. A következő évben lehet, hogy a panelprogramban való részvételre a költségvetésben pénzösszeget különítenek el. Az “A” és “B” változat közötti alapvető különbség, hogy most döntenek-e arról, kizárják annak a lehetőségét, hogy az önkormányzati tulajdonrészen kívüli magántulajdonok mellé biztosítják az 1/3 részt, mint önkormányzat támogatást, vagy ennek a lehetőségét nyitva hagyják a költségvetés tárgyalásáig. Az “A” változat azt jelenti, hogy nem zárják ki a költségvetési támogatás nyújtását a magántulajdonok 1/3 része után. A “B” változat szerint pedig csak az önkormányzati tulajdon utáni részt vállalják és a magántulajdonosok 1/3 részének a támogatásában nem kívánnak részt venni.
Plósz Istvánné: Kérdése arra irányul, hogy 1/3, vagy ettől nagyobb részben nyújt támogatást az önkormányzat?
Erdős Tamás: Arról kell dönteni, hogy egyáltalán nyújtsanak-e támogatást a magántulajdonosoknak, vagy sem, mert a panelprogramban 1/3 részt biztosít a tulajdonos, 1/3 részt az állam és 1/3 részt az önkormányzat. Az önkormányzat 56 lakása után 2/3 részt kell biztosítani. A kérdés az, hogy kívánnak-e a saját lakások 2/3 résznyi költségigénye mellett a magántulajdonosoknak is 1/3 részt finanszírozni.
Plósz Istvánné: Kérdezése arra irányul, hogy a 44.800 eFt-os összeg marad, vagy lehet több is?
Erdős Tamás: Erről még most nincs szó.
Hajdu Imre: A 44.800 eFt az 56 db önkormányzati tulajdonú lakásnak a részét érinti. Arról nincs szó, hogy a további 500 db lakás felújításához is hozzá kell járulni.
Erdős Tamás: Az 500 lakás felújításához történő hozzájárulás további kb. 130 millió Ft-ot jelentene. A jelenlegi felmérések szerint egy pár lépcsőház van, ahol teljes egészében részt tudnak venni a felújításban. Az is megvalósítható, hogy csak az önkormányzati tulajdonban lévő lakások felével vesznek részt a felújításban 2007-ben, mert kizárható az, hogy az önkormányzat tulajdonát érintő valamennyi háztömbben be tudják nyújtani a pályázatot. Megismétli, arról kell dönteni, kizárják-e magukat abból, hogy a költségvetéstől függően a magántulajdonosok számára is nyújtanak támogatást 1/3 részben, vagy csak az önkormányzati lakásokat finanszírozzák, de azt sem teljes egészében, csak egy részét. Ha az előterjesztés “B” változatát választják, kizárják annak a lehetőségét, hogy az önkormányzati tulajdonon kívüli magántulajdonosok 1/3 részét is támogassák. Ha az “A” változatot választják, a döntést a költségvetés elfogadásának időpontjáig elhalasztják. A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság kéri, hogy a Képviselő-testület ülésén a “Május 1.”Lakásszövetkezet elnöke is legyen jelen, mert a bizottság információ hiányában nem foglalt állást az előterjesztésben foglalt változatokról. A Lakásszövetkezet elnökének kell arról nyilatkozni, van-e arra esély, hogy a költségvetés végső elfogadásáig esetlegesen pályázatot tudnak benyújtani. Ha van, a “B” változatot kell választani, hogy ne akadályozzák meg a pályázat benyújtását. Ha kizárható az, hogy a költségvetés elfogadásáig pályázatot kell benyújtani, ne döntsenek róla, esetleg úgy alakulhat a költségvetés, hogy bizonyos összeget el tudnak különíteni.
Aros János: A Lakásszövetkezet elnökétől tájékoztatást lehet kérni arra vonatkozóan, hogy melyik lépcsőházak vonatkozásában lehet benyújtani a pályázatot. Ez alapján kiderül, hogy a lépcsőházakban mennyi önkormányzati lakás van.
Erdős Tamás: A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság azt javasolta, hogy a Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatától függően a szükségszerűség döntse el, hogy az előterjesztésben szereplő “A” és “B” változat közül melyiket válasszák.
Déry Zoltán: Az előterjesztésben október 31-ei határidő szerepel.
Aros János: Tájékoztatásul elmondja, hogy az ez évi pályázati határidő már lejárt október 31-én.
Dankóné Gál Terézia: Kérdése arra irányul, hogy jövőre jó lesz, a jelenleg hatályos rendelet?
Aros János: Ha az “A” változatról döntenek, a jelenlegi rendelet marad érvényben.
Erdős Tamás: Nyitva hagyják a lehetőségét annak, hogy forrást biztosítsanak a felújításra, akár a magántulajdonosok részére is.
Déry Zoltán: Emlékeztet rá, hogy az előző ciklusban a Pénzügyi Bizottság kérte a Lakásszövetkezet elnökét, biztosítsanak garanciát arra vonatkozóan, hogy a tulajdonosok tudják-e vállalni a hozzájárulást vagy sem. Ugyanis készült kimutatás arról, hogy milyen nagyságrendű tartozások vannak az egyes lakástulajdonosoknak. Véleménye szerint felesleges olyan konstrukcióba kezdeni, ahol ismert, hogy a lakástulajdonosok nem fogják tudni megfizetni a rájuk eső 1/3 részt. Korábban a Lakásszövetkezet elnöke azt mondta, hogy a Lakásszövetkezet garanciát vállal. Úgy gondolja, ezt meg kellene ismételtetni. A Lakásszövetkezet írásban terjessze elő, hogy melyek azok az épületek, lépcsőházak, ahol a felújítást meg kívánják valósítani. Ha úgy döntenek, hogy az önkormányzat vállalja a konstrukciót – nemcsak a saját lakások után, hanem a magántulajdonosoknak is támogatást nyújt - , a májusban előterjesztett variáció megfelelő. Ebben az szerepel, hogy a lakástulajdonosoknak célszerű a 2/3 részt – a saját részt és az önkormányzati részt is – bankhitelből kell biztosítani, melyet 25 év alatt kell visszafizetni. Az önkormányzat is 25 év alatt fizeti vissza a ráeső részt, nem kell egyszerre ilyen nagyságrendet finanszírozni.
Hajdu Imre: Az elhangzottak alapján, ha a “B” változat mellett döntenek, fel kell mérni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatra háruló saját erőt banki hitellel váltsák ki.
Déry Zoltán: Pontosítja az elmondottakat azzal, hogy a hitelt nem az önkormányzat venné fel, hanem a tulajdonosok, melyet 25 év alatt részletekben fizetnének ki.
Erdős Tamás: Emlékezete szerint korábban 5 éves kötezettségvállalásról volt szó, melyet nem tudtak vállalni. A Képviselő-testület nem tudta évi 25 millió Ft-ra előre elkötelezni magát, ezért utasította el a testület.
Déry Zoltán: Javasolja, először a Lakásszövetkezettel tisztázzák, melyek azok az épületek, lépcsőházak, ahol reálisan lehet foglalkozni a felújítással.
Hajdu Imre: A rendelet-tervezet szerint az “A” vagy “B” változatról kell dönteni a bizottságnak, de tekintettel arra, hogy a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottságban is felmerült – melyhez csatlakozott Déry képviselő úr javaslata is -, hogy hallgassa meg a Képviselő-testület a Lakásszövetkezet elnökének ezzek kapcsolatos álláspontját, a következőket javasolja: a Pénzügyi Bizottság ne támogassa az előterjesztésben szereplő egyik változatot sem. Felhívja a Képviselő-testület figyelmét, hogy a Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozata alapján döntsön.
Erdős Tamás: A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság rögzítette, hogy a bizottság javasolja a panelprogramban való részvételt. Kérik, hogy a Lakásszövetkezet elnöke nyilatkozzon arról, hány épület kíván pályázni, ebből hány önkormányzati tulajdonú, illetve hogyan tudják benyújtani a pályázatot.
Déry Zoltán: Véleménye szerint a Lakásszövetkezetnek nem javaslatot kell tenni, hanem garanciát arra vonatkozóan, kik azok, akik képesek a programban részt venni.
Hajdu Imre: A korábban megfogalmazott javaslatát azzal egészíti ki, hogy a Pénzügyi Bizottság a panelprogramban való részvételt támogatja.
Déry Zoltán: Úgy gondolja, a Lakásszövetkezet elnökének a “véleménye” gyenge kifejezés, a Lakásszövetkezetnek garanciát kellene vállalni.
Téglás Erika: Az elmondottakat kiegészíti, mely szerint a Képviselő-testület hallgassa meg a Lakásszövetkezet elnökét és az elnök tegyen nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hány lakás kíván ebben a programban részt venni. Ez alapján döntsön a testület.
Hajdu Imre: A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy Sárospatak városa a panelprogramban vegyen részt, de a rendelet-tervezetben foglalt egyik variációt sem támogatja. Felhívja a Képviselő-testület figyelmét, hogy a testületi ülésen a Lakásszövetkezet elnöke nyilatkozzon arról, hány lakás kíván részt venni a programban.
Dankóné Gál Terézia: Véleménye szerint, ha nyilatkozik a Lakásszövetkezet elnöke, a rendelet-tervezet valamelyik variációjáról dönthetnek, de mivel nem ismerik a Lakásszövetkezet véleményét, ezért jelenleg nem támogatják.
Erdős Tamás: Az elmondottak alapján a bizottság nem foglal állást a két változat közül a Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozata nélkül.
Hajdu Imre: A Pénzügyi Bizottság a rendelet-tervezetben foglalt egyik változatot sem támogatja, de felhívja a Képviselő-testület figyelmét, hogy az ülésen a Lakásszövetkezet elnöke nyilatkozta alapján döntsön.
Téglás Erika: Véleménye szerint a Képviselő-testület még ne döntsön a Lakásszövetkezet elnöke nyilatkozata alapján, mert a bizottságoknak ismételten meg kellene tárgyalni az előterjesztést ennek ismeretében.
Hajdu Imre: Ha bíznak abban, hogy a Lakásszövetkezet elnöke ismeri a lakótelepi lakások fogadókészségét, az együttműködésre tesznek kísérletet, ami a képviselő-testületi ülésen fog kiderülni. Véleménye szerint a Lakásszövetkezet elnöke elmondja majd, hogy hány lakás fog részt venni a programban, ezért nem célszerű mégegyszer visszahozni a bizottság elé az előterjesztést, mert akkor decembernél korábban döntést nem tudnak hozni.
Téglás Erika: Úgy gondolja, arról kellene dönteni, hogy az önkormányzat kívánja-e támogatni a magántulajdonosokat, vagy nem.
Hajdu Imre: A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság elnöke által elmondott információk szerint nemcsak arról van szó, mert ha a “B” változat mellett döntenek, az önkormányzattól függetlenül a lakástulajdonosok pályázni tudnak. Ha az “A” változat mellett maradnak – melyet a hatályos rendelet tartalmaz - , a tulajdonosoknak várniuk kell a pályázat benyújtásával, de mégis azt szeretnék, hogy a Lakásszövetkezet véleménye domináljon.
Téglás Erika: Érdeklődik, az önkormányzatnak lesz forrása a lakástulajdonosok támogatására?
Hajdu Imre: Nem lesz.
Egyed Attila: Véleménye szerint, ha a Lakásszövetkezet elnöke úgy nyilatkozik, hogy a pályázatot januárban be kell nyújtani ahhoz, hogy a felújításhoz forrást nyerjenek, a “B” változatot kell elfogadniuk, mert ellenkező esetben nem tudják a pályázatot benyújtani.
Hajdu Imre: Összefoglalja az elhangzottakat, mely szerint a Pénzügyi Bizottság az előterjesztésben szereplő egyik változatot sem támogatja, de felhívja a Képviselő-testület figyelmét arra, hogy az ülésen a Lakásszövetkezet elnöke nyilatkozata alapján döntsön. Kéri a bizottság szavazását az elhangzottakról.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
71/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek lakókörnyezete felújításának támogatásáról szóló 22/2005. (XI.08.) rendelet módosításáról
A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az abban szereplő egyik változatot sem támogatja.
Javasolja, a Képviselő-testület a “Május l.” Lakásszövetkezet elnökétől kérjen tájékoztatást arra vonatkozóan, hány lakás kíván részt venni a pályázatban és ez alapján döntsön.
3. Előterjesztés a Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről
Hajdu Imre: Kérdezi Erdős Tamás tanáncsnok urat, kívánja-e kiegészíteni az előterjesztésben foglaltakat?
Erdős Tamás: Az előterjesztést nem kívánja kiegészíteni.
Hajdu Imre: Tájékoztatja a bizottságot, hogy a városban nagy visszhangot váltott ki az, amikor az önkormányzat megszüntette a családi bérletet. Az önkormányzat vezetésének is érdeke, hogy a város polgárai kihasználják a sportolás lehetőségeit, ezért a határozat tervezetben családi kedvezményt ajánlanak fel a Sárospatakon élő családoknak. Ismerteti a családi kedvezményben részesülők körét.
A Termálfürdő és Camping vezetőjétől érdeklődik, készült-e kimutatás a bérletek forgalmáról, valamint a jogosultság megállapítása hogyan történik.
Csatlós Csaba: Tájékoztatja a bizottságot, hogy jelenleg két típusu bérlet van forgalomban, az egyszemélyes teljes árú bérlet és a kedvezményes árú bérletek. 2006-ban az alábbi bérleteket értékesítették: éves egyszemélyes bérlet – melynek ára 15.000.-Ft – 111 db; éves diák bérlet – melynek ára 8.000.-Ft – 105 db; éves nyugdíjas bérlet – melynek ára 11.000,-Ft – 67 db. Teljes árú bérletből összesen 283 db-ot értékesítettek 3.242 eFt értékben. A bérletek névre szólóak. A korábbi időszakban a bérletet vásárlókat lakcím szerint nem tartották nyilván, erre vonatkozóan a vásárlókat nem nyilatkoztatták. Információi szerint az éves egyszemélyes bérletek 50 %-át a sárospataki lakosok, 50 %-át a környező települések lakosai vásárolták meg. A kedvezményes bértetekből – melyeket csak sárospataki lakosok vásárolhattak - a következőket értékesítették: felnőtt éves bérlet – melynek ára 7.500.-Ft – 347 db; éves diák bérlet – melynek ára 4.000.-Ft – 310 db; éves nyugdíjas bérlet – melynek ára 5.500.-Ft – 62 db. Összesen 719 db kedvezményes bérletet értékesítettek a sárospataki lakosoknak 4.183.500.-Ft értékben. Az egyéb bérletekből – havi felnőtt, havi diák, nyugdíjas stb. – összesen 38 db-ot értékesítettek – főleg a nyári időszakban – összesen 164 eFt értékben. A heti felnőtt és diák, havi felnőtt, diák és nyugdíjas bérletből összesen 254 db-ot értékesítettek 695.300.-Ft értékben. A heti bérleteket főleg nyári időszakban, csoportok vásárolják.
Véleménye szerint ellenőrizhető, ha egy családon belül vásárolnak bérletet. A bérlet vásárlásakor továbbra is a személyazonosító igazolvány felmutatását kérik. A házaspárok, élettársak bérlet vásárlásának ellenőrzése talán nehezebb, de reméli nem lesz gond vele, mert a dolgozók nagy többségében ismerik a fürdőbe járó sárospataki vendégeket.
Dankóné Gál Terézia: Ebben az esetben az azonos lakcímen lakást lehet ellenőrizni.
Csatlós Csaba: Az adatkezelési törvényre való hivatkozással szerkeszteni fognak egy nyilatkozatot, amely alapján a bérletet vásárló hozzájárul ahhoz, hogy a személyes adatait a termálfürdő felhasználja, pl. értesítést küld a fürdő zárva tartásáról stb. A fürdő zárva tartásáról a kábel televízión is értesülhetnek a vendégek, melyre a bérletvásárlók figyelmét is fel fogják hívni.
Tájékoztatja a bizottságot, hogy az előterjesztés a termálfürdő és camping árait tartalmazza. A termálfürdőben alkalmazandó díjtételeknél az éves bérlet áraknál zárójelben javaslatot tesz egy másik összegre is. Kéri a bizottságot, vitassa meg a zárójelben szereplő összegeket is, vagy döntsön a 10 %-os díjemelésről.
Téglás Erika: Kérdése arra irányul, hogy a zárójelben szereplő árak hogyan kerültek megállapításra, összehasonlításra kerültek-e más, hasonló színvonalú szolgáltatást nyújtó fürdők áraival?
Csatlós Csaba: Elmondja, hogy tájékozódott a környező települések fürdőinek árairól. Éves bérlettel nem találkozott sehol. Megemlíti, hogy havi bérletet árusítanak Kisvárdán, ami 30 alkalomra szól. A környező fürdőkben általában 10 alkalomra szóló bérletet árusítanak. Az éves bérletet vásárlókról tudni kell, hogy rendszeresen látogatják a fürdőt. Ha csak a délutáni jegy árát veszik alapul – mely 600,-Ft – és átlagban heti 4 alkalmat számolnak, az évi 52 hétből 40 hetet figyelembe véve évente 48 eFt-ot jelentene. Ebből az összegből indult ki a bérletek áránál és tett javaslatot a zárójelben szereplő díjakra vonatkozóan. Ha elfogadásra kerülne ez az összeg, a korábbi időszakhoz képest jelentős emelés lenne, de a családi kedvezményeket figyelembe véve – egy négy tagú család 45 eFt-ért vásárolhatna éves bérletet – úgy gondolja nem túlzás. A fürdőhasználat gyakoriságát és a napi jegyek árait figyelembe véve véleménye szerint nem lenne jelentős áremelés.
Egyed Attila: Kérdezi, készült-e olyan számítás, hogy mennyivel csökkene a bérletet vásárlók száma, ha a magasabb díjtételeket fogadják el?
Csatlós Csaba: Úgy gondolja, azok körében, akik bérletet váltanak és rendszeresen látogatják a termálfürdőt, nem jelentene nagy visszaesést. A darabszám elképzelhető, hogy csökkene valamennyivel, de azt előre kiszámolni nem lehet. A darabszám csökkenés bevétel kiesést nem jelentene, sőt az emelés a bevétel növelését eredményezné. Véleménye szerint az éves bérlettel rendelkezők hagyják a létesítményben a legkevesebb pénzt, viszont a fürdőt ők használják legtöbbet.
Déry Zoltán: Emlékeztet rá, hogy korábban kérték, a díjváltoztatásnál szerepeljen a jelenleg érvényes ár is az összehasonlítás miatt. Az előterjesztésben ugyan szerepel, hogy a díjtételek 10 %-os emelést tartalmaznak, de kéri, hogy a jövőben így kerüljön a bizottság elé. A zárójeles díjtételekről elmondja, kétségtelen hogy az önkormányzatnak minél több bevételre lenne szüksége, de nem javasolja az ilyen mértékű emelést, mert a bérleteket egyszerre kell megfizetni, nem részletekben. Jobb, ha többször kevesebbet fizetnek, de gyakrabban jönnek a vendégek.
Plósz Istvánné: A 10 %-os díjemeléssel ért egyet, a továbbiakkal nem, mert szolgáltatás még nem áll mögötte. Véleménye szerint a bérleteket azok vásárolják, akik nem kifejezetten strandolás céljából használják a fürdőt, hanem testmozgás, vagy az egészségük megőrzése érdekében, ezért rájuk is tekintettel kellene lenni.
Hajdu Imre: Kéri a bizottságot, aki a Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételek – 10 %-os emelés - és kedvezményekről készült határozati javaslattal egyetért, szavazzon.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
72/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
a Sárospataki Termálfürdő és Campingben 2007. január 1-től alkalmazandó díjtételekről
A Pénzügyi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek 2007. január 1-től a Sárospataki Termálfürdő és Campingben a díjtételek 10 %-os emelését, valamint a határozati javaslatban foglalt kedvezmények bevezetését.
Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot, a Gazdasági és Idegenforgalmi bizottság javasolta, hogy januárban a Termálfürdő és Camping vezetője önálló napirendi pont keretében számoljon be a 2006. év eredményeiről, tapasztalatairól.
4. Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról
Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot, hogy kimutatás készült a 18 db nem lakás céljára szolgáló helyiségről.
Déry Zoltán: Véleménye szerint még nem állapítható meg pontosan, mennyi lesz a 2007. év inflációs mértéke, de 10 %-os nagyságrend várható. A kis- és középvállalkozók támogatása napirenden lévő súlyos probléma, ezért a 10 %-os bérleti díj emelést javasolja.
Hajdu Imre: Felkéri Erdős Tamás tanácsnok urat, ismertesse a 18 db nem lakás céljára szolgáló helyiségről készült kimutatás adatait.
Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot, hogy 6 db kiemelt városközpontban lévő, 11 db belvárosi és 1 db egyéb városterületen lévő üzelethelyisége van az önkormányzatnak. Ismerteti ezen üzlethelyiségeket. A 18 üzletből jelenleg 13 után fizetnek bérleti díjat.
Plósz Istvánné: Kérdezi, melyik a legértékesebb ingatlan?
Erdős Tamás: Az “E” raktár bérleti díja havi 450 eFt.
Plósz Istvánné: Érdeklődik, a bérleti szerződésekben szerepel-e az éves díjemelés mértéke?
Dankóné Gál Terézia: A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy azt évente felül kell vizsgálni.
dr. Komáromi Éva: A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy a bérleti díjak évente legalább az infláció mértékével emelkednek.
Hajdu Imre: Mivel az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleténél 10 %-os emelést javasoljak – ne növeljék a lakosság terheit nagyobb mértékben -, legalább a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjánál meg kellene fontolni a 15 %-os emelés lehetőségét. Erdős Tamás tanácsnok úr által felsorolt ingatlanok közül több jelenleg sincs bérbe adva, de nem azért, mert a bérleti díjat magasnak találták, hanem egyéb okok miatt. A bevételre szüksége lenne az önkormányzatnak és talán nem ez az a támogatási mód, amellyel a kisvállalkozókat támogatni kellene. Véleménye szerint összegszerüleg nincs nagy különbség a 10 és 15 %-os emelés között. Javasolja a 15 %-os bérleti díj emelését.
Plósz Istvánné: Érdeklődik, a belvárosi üzelethelyiségek milyen komfortfokozatúak és milyen állapotban vannak?
Erdős Tamás: Ismerteti az üzelethelyiségek nagyságát, komfortfokozatát és a havi bérleti díját.
Plósz Istvánné: Ha a belvárosi üzlethelyiségek árait összehasonlítják, egy nem önkormányzati tulajdonú összkomfortos, 20 m2-es üzlethelyiséget havi 100 eFt + rezsiért adnak bérbe. Véleménye szerint el kellene azon gondolkodni, hogy a frekventált helyen lévő összkomfortos üzlethelyiség éves díja nem éri el a piaci áron bérbe adott helyiség egy havi díját. A jótékonyságnak nem itt kellene érvényesülni, ezért a 15 %-os díjemelést javasolja.
Hajdu Imre: Kéri a Jegyző asszonyt, hogy a következő bizottsági ülésekre a döntést segítő információkat csatolják az előterjesztésekhez.
dr. Komáromi Éva: Az előterjesztésekhez a szükséges információk csatolva lesznek, de ettől függetlenül újabb kérdések merülhetnek fel az egyes képviselők részéről.
Déry Zoltán: Véleménye szerint a 15 %-os bérleti díj emelésével nem érnek el olyan nagy eredményt, ami az önkormányzat bevételét javítaná, ugyanakkor hangulatilag rossz üzenetnek tartja a vállalkozók felé.
Hajdu Imre: Emlékeztet rá, az előző napirendi pontnál szó volt arról, hogy a termálfürdő bérleteinek árai mennyivel alacsonyabbak a környező települések árainál. Az üzelethelyiségek bérleti díja pedig a piaci ár töredéke.
Téglás Erika: Úgy gondolja, a bérleti díjak nagyon alacsonyak, ezért a 15 %-os emelést javasolja.
Hajdu Imre: Kéri a bizottságot, aki az “A” változatot, a 10 %-os emelést támogatja, igennel szavazzon.
A Pénzügyi Bizottság 1 igen szavazattal 5 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Hajdu Imre: Kéri a bizottságot, aki a “B” változatot, a 15 %-os emelést támogatja, igennel szavazzon.
A Pénzügyi Bizottság 5 igen szavazattal 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta:
73/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról
A Pénzügyi Bizottság a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló előterjesztésztést megtárgyalta és a határozati javaslat “B” változatát – 15 %-os emelést – javasolja elfogadni a Képviselő-testületnek.
5. Előterjesztés Páterhomok ivóvízellátásának helyzetéről
Téglás Erika: Kéri a Műszaki és Kommunális Iroda javaslatát az előterjesztésről.
Hajdu Imre: Véleménye szerint szükség van Páterhomok ivóvízellátásának megoldására, de az előterjesztésben szereplő nagy összegű beruházási költséget az önkormányzat nem tudja biztosítani. Kéri a Műszaki és Kommunális Iroda tájékoztatását az előterjesztésben foglaltakról.
György Zoltán: Az előterjesztés tartalmazza az előzményeket. Javasolja a bizottságnak és a Képviselő-testületnek is, hogy kezdeményezzen tárgyalást a vállalkozóval. Furcsának tartja, hogy a szolgáltatást biztosító vállalkozó minden éven november, december hónapban mondja fel a szolgáltatást azzal az indokkal, hogy rekonstrukciót tervez. A vállalkozóval abban mindenképpen meg kellene állapodni, hogy legalább a használati ivóvízet biztosítsa. Tájékoztatásul elmondja, hogy a vállalkozó üzemelteti a volt Állami Gazdaságtól átvett vízellátási rendszert, ahol 1981-től nem volt rekonstrukció és a telephelyén mos akarja felújítani a vezetékszakaszt. A vállalkozó a rendszert sem eladni, sem átadni nem akarja az önkormányzatnak. Felvetődött annak a lehetősége, hogy társulati úton kezdeményezik a megoldást, a lakosság és a két vállalkozó is járuljon hozzá a beruházáshoz. A két telephely tulajdonosa szóban nyilatkozott, hogy egy méltányos közműfejlesztési hozzájárulást hajlandók fizetni. Viszont nem tudja, hogy a lakosság mennyire terhelhető, mert nagyobb része munkanélküli, kis jövedelemmel rendelkező. A lakosok a használati víz szolgáltatásért jelenleg 2.000,-Ft-ot fizetnek ingatlanonként a helyi vízellátást üzemeltető vállalkozónak. Véleménye szerint a vállalkozó a hidróglóbuszt kívánja felújítani. Javasolja, tárgyaljanak a vállalkozóval, hogy az éven ne kezdjen a rekonstrukcióba és a használati ivóvizet biztosítsa a lakosoknak. Azon kell elgondolkodni, hogy a lakosságnak milyen formában tudnák biztosítani az ivóvízet (zacskós víz, stb.). Tájékoztatásul elmondja, hogy az ÉSZAKTEJ-nél palackoznak ivóvízet, melynek a költsége 30-32,-Ft/liter szállítási költség nélkül. Ha a katasztrófavédelemtől egy palackozó gépet tudnának szerezni, a Zempléni Vízmű Kft-nél a palackozás megoldható lenne. Téli időszakban a palackozott víz 2 hétig minőségi romlás nélkül eltartható és 5 literes palackok is készíthetők. A lajtos kocsival történő ivóvízszolgáltatást nem tartja célszerűnek, inkább a palackos víz biztosítását javasolná az átmeneti időszakra. Végső megoldásként pedig ki kell építeni a vezetékes ivóvízrendszert, bár köztudott, hogy a fajlagos költség nagyon magas, közel 50 millió Ft ÁFA nélkül. Véleménye szerint egy sikeres közbeszerzési eljárás keretén belül kb. 30 millió Ft-ból a beruházás megvalósítható lenne. A beruházást be lehetne vonni egy ivóvízminőség javító programba, mert jelenleg ilyen pályázati lehetőség van. Ez úgy valósítható meg, ha a sátoraljaújhelyi II-es vízművet összekötik Alsóbereckivel. Ennek a programnak a keretében építenének ki Páterhomokra egy ágat, mely Bodroghalomnál csatlakozna, így egy körvezeték épülne, de ez hosszadalmas és a vállalkozó a szolgáltatást felmondhatja. A másik lehetőség is hosszú időt vesz igénybe. A Zemplén-Abaúj Hulladékgazdálkodási Rendszeren belül a hulladéklerakó megvalósításához az ivóvízvezeték kiépítése is megtervezésre került, melyre 2007-ben nyújtanak be pályázatot. Véleménye szerint rövidebb úton, pályzati rendszeren keresztül kellene a megoldást keresni. A harmadik megoldás – melyet a határozati javaslat is tartalmaz -, ha a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet az önkormányzat a Zempléni Vízmű Kft. részére biztosítja. A Kft. az ÁFA-t visszaigényelheti, melyet Sárospatakon egyéb felúításokra lehetne fordítani.
Déry Zoltán: A határozati javaslatban 3 változat szerepel. A “C” változatot a jelenlegi helyzetben törölné, mert egyrészt nem ismert a beruházás pontos nagyságrendje, másrészt a jövő évi költségvetés lehetőségeinek az ismerete nélkül felvállalni egy bizonyos összeg átadását, felelőtlenségnek tartja. Az “A” változat tartalmazza, hogy a tervezést az önkormányzat saját forrásból biztosítja és a beruházás költségeire pályázatot nyújt be. A “B” változat szerint a tervezést és a kivitelezést is akkor valósítja meg az önkormányzat, ha a pénzeszköz rendelkezésre áll. Javasolja, hogy a két változatot vonják össze, és nyújtsanak be pályázatot, mert az önkormányzati törvény szerint a lakosság számára a vízellátás biztosítása kötelező feladat. Amikor pályázat útján rendelkezésre áll a fedezet, akkor valósítsák meg a beruházást. A palackos ivóvíz biztosításának a költségeit pedig fel kell mérni.
György Zoltán: A szakértő által készített javaslat tartalmazza, hogy a palackos ivóvíz biztosításának költsége kb. 3000-3500 l/hó 12 hónapig kb. 1,5 millió Ft.
Plósz Istvánné: Kérdezi, a vállalkozó a rendszert nem kívánja tovább üzemeltetni, vagy nem akar szolgáltatni?
György Zoltán: A vállalkozó ivóvízet nem szolgáltat. A használati víz mennyisége kevés a lakosságnak.
Plósz Istvánné: Érdeklődik, a rendelkezésre álló vizet ihatóvá lehet-e tenni?
Peremiczkiné Dobos Edina: Az hatalmas összegbe kerülne.
György Zoltán: A szakértői javaslat is tartalmazza, hogy szükség lenne a vízkezelésre. A beruházás azért kerülne olyan nagy összegbe, mert a vállalkozó nem akarja átadni a kutat. A kútfúrás lehetőségét is megvizsgálták. Véleménye szerint a kútfúrás és az ivóvízvezeték kiépítésének a költsége megegyezik, de üzemeltetés szempontjából a vezetékes ivóvíz biztosításának költségei kedvezőbbek.
Hajdu Imre: A pályázat benyújtásához engedélyes tervre van szükség, melyet saját forrásból el kell készíttetni. Véleménye szerint ivóvízrendszer tervezésére pályázatot nem írnak ki. A határozati tervezet “A” változatát javasolja elfogadni, egyidejűleg javasolja a páterhomoki vízellátás megoldásának keresését a Pénzügyi, Jegyzői és a Műszaki és Kommunális Irodával közösen.
György Zoltán: A vállalkozóval történő tárgyalást mindenképpen szükségesnek tartja.
Peremiczkiné Dobos Edina: A vállalkozót kötelezni nem lehet a vízszolgáltatásra, mert a magántulajdonáról van szó.
Szabó András: Tudomása van arról, hogy voltak problémák a használati víz biztosításával is, ezért véleménye szerint nehezen fognak tudni kompromisszumot kötni a vállalkozóval.
Hajdu Imre: A határozati javaslat “A” változatát tartja elfogadhatónak. A bizottság felkéri a Műszaki és Kommunális Irodát, hogy vizsgálja meg a páterhomoki lakosok ideiglenes vízellátásának lehetőségét. Kéri a bizottság szavazását az elhangzottakról.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
74/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
Páterhomok ivóvízellátásának helyzetéről
A Pénzügyi Bizottság tárgybani előterjesztést megtárgyalta és javasolja a Képviselő-testületnek a határozati javaslat “A” változatának elfogadását.
A bizottság egyidejűleg felkéri a Műszaki és Kommunális Irodát, hogy vizsgálja meg a páterhomoki lakosok ideiglenes vízellátásának lehetőségét.
6. Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában lévő, Sárospatak-Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítésére
Hajdu Imre: Kéri a Műszaki és Kommunális Iroda Vezetőjét, ha az előterjesztéssel kapcsolatban kiegészítése van, tegye meg.
Peremiczkiné Dobos Edina: Ismerteti az előterjesztésben foglaltakat. Tájékoztatja a bizottságot, hogy szőlő, gyümölcsös művelési ágú, de teljesen elhanyagolt önkormányzati tulajdonú területet értékesítenek 30-50,-Ft/m2 áron. Ehhez képest az előterjesztésben szereplő ingatlan egy település központi, vegyes, értékes építési telek, ezért véleménye szerint nagyon kevés a kikiáltási 150,-Ft/m2 ár is. A terület mintegy 3000 m2 nagyságú, melyre építhető többlakásos lakóépület, szociális otthon stb. Nem javasolja az ingatlan értékesítését még 150,-Ft/m2 áron sem, mert a pár százezer forintos bevétel az önkormányzat költségvetésében nem ér annyit, mintha a területet a későbbiek során hasznosítják.
Szabó András: Továbbra is javasolja a 150,-Ft/m2 + ÁFA árat, 1/3 áron nem feltétlenül kell értékesíteni az ingatlant.
Téglás Erika: Kérdése arra irányul, hogy az ingatlant piaci értéken milyen áron lehetne értékesíteni?
Peremiczkiné Dobos Edina: Az ingatlan közművesítettségét, településen belüli elhelyezkedését tekintve is 250-300,-Ft/m2 árat megérne a terület, ha társasházat vagy egy szociális otthont kívánnának építeni. Az önkormányzatnak belterületen nagyon kevés építési telke van. Az előterjesztésben szereplő ingatlan ugyan külterület, de a város építésre szánt külterülete, amit az elkövetkező években az önkormányzat hasznosíthat, vagy egy befektető részére lényegesen kedvezőbb áron értékesíthet.
Téglás Erika: Javasolja, ne fogadják el sem az 50, sem a 150,-Ft-os m2-enkénti árat és az ingatlant ne értékesítsék, mert egyezért azzal, hogy az ebből befolyt összeg nem segít az önkormányzat pénzügyi helyzetén. Az ingatlan a későbbiek során jóval magasabb áron értékesíthető, vagy hasznosítható.
Plósz Istvánné: Az előterjesztés szerint a vevő ismételten 50,-Ft/m2 áron szeretné megvásárolni az ingatlant. Arról kell dönteni, hogy értékesítik-e 50,-Ft/m2 áron, vagy sem az ingatlant.
Hajdu Imre: A Pénzügyi Bizottság a Sárospatak, Dorkó 11019. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó 50,-Ft/m2 árajánlatot nem javasolja elfogadni a Képviselő-testületnek. Kéri a bizottság szavazását az elhangzottakról.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
75/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
az önkormányzat tulajdonában lévő, Sárospatak, Dorkó 11019. helyrajzi számú ingatlan elidegenítéséről
A Pénzügyi Bizottság nem javasolja a Képviselő-testületnek a Sárospatak, Dorkó 11019. hrsz-ú ingatlan 50,-Ft/m2 áron történő értékesítését.
7. Javaslat piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésére „Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében
Hajdu Imre: Felkéri Erdős Tamás tanácsnok urat, tájékoztassa a bizottságot a Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság ülésén elhangzottakról.
Erdős Tamás: A Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság véleménye szerint az előterjesztés egy kedvező konstrukciót tartalmaz. mely tökéletes marketing logika alapján lett felépítve. A javaslatban senki nem talált különösebb konstrukciós, pénzügyi és egyéb kivetnivalót. Az egyik bizottsági tag megerősítve ezt a véleményt, pár céges információval kapcsolatos aggályainak adott hangot. A következő kérdéseket fogalmazták meg: Az ajánlott projektnek mik a pénzügyi garanciális illetve fedezeti elemei? Milyen módon biztosítja a projekt pénzügyi finanszírozását, ki a befektetői cég banki kapcsolattartó személye? Van-e felépített mintaprojekt, referenciamunka, mely megtekinthető? Mit takar a tájékoztatóban szereplő szabadalmi hivatkozási szám? Kik a projekt szervezésért felelős személyek és milyen szakmai előélettel rendelkeznek? A bizottság úgy döntött, hogy ezeket a kérdéseket írásban megküldi az ajánlattevőknek, melyre a testületi ülésen választ várnak. Előzetes tájékozódás alapján az ajánlattevők a testületi ülésre hozzák a saját referenciájukat, a személyek előtörténetét, a banki háttérre vonatkozó dokumentumokat. Jelenleg is több bankkal tárgyalnak, komoly banki kapcsolataik vannak. Minden adott programra az aktuálisan legkedvezőbb banki finanszírozást választják ki. Négy helyet jelöltek meg, ahol hasonló konstrukciójú beruházás kezdődött el, de még egy sem épült fel. Sátoraljaújhelyben rövidesen kezdődik a kivitelezés.
Déry Zoltán: Szimpatikusnak tartja a javaslatot, de arról nem esett szó, ha a bérlő nem vásárolja meg a lakást, az önkormányzatnak kell a lakások 10 %-át évente megvásárolni. Véleménye szerint erre vonatkozóan egy felmérést kellene végezni, hogy az önkormányzatnak váratlanul ne kelljen megvásárolni a lakásokat, mert arra a költségvetés nem lesz felkészülve.
Erdős Tamás: Tájékoztatja a bizottságot, hogy a javaslat szerint a lakásokat 3 évig lehet bérelni és a 4. évtől kezdődően kell megvásárolni. A bérlőnek van lehetősége a lakás megvásárlására. A beruházás megkezdése előtt az önkormányzatnak igényfelmérést kell végezni. Az igénylőkkel a bérleti jogra és a vásárlási kötlezettségvállalásra vonatkozóan szerződést kötnek. Bérlőkijelölési joga az önkormányzatnak lesz, mint a befektetői társaság 5 %-os tulajdonosa. 20 lakásos társasházépítési programról lenne szó, évente a tulajdonosoknak 2 lakást kell majd megvásárolni, mert a befektető is hitelből gazdálkodik. Az önkormányzat vásárlási kötelezettsége akkor lép életbe, ha egy adott éven a vevő visszalép. A befektetők tapasztalatai a más helyeken futó hasonló konstrukciók alapján, hogy az első 3 éves bérleti időszak alatt is a bérlők közel 50 %-a megvásárolja a lakást. Ha a bérlő nem tudja a szerződésben vállalt vásárlási kötelezettségét teljesíteni, de a bérlők közül van más vevő a lakásra, elsőként ő vásárolhatja meg, ezt követően külső vásárló. Ezután jön csak az önkormányzat vásárlásra vonatkozó kötelezettsége.
Déry Zoltán: Az elhangzottak alapján ez a bérlakásépítési konstrukció úgy indul, hogy akik belépnek, kötelezettséget vállalnak a vásárlásra.
Erdős Tamás: Egy másik érv arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat akkor sem jár rosszul, ha lakásvásárlási kötelezettség terheli, ugyanis a lakások vételára a 14 éves futamidő alatt nem változik. Az önkormányzat számára sem lenne rossz befektetés, mert a szociális és a piaci alapú bérlakás állománya nem nagy. Előzetesen Polgármester úr arra kéri felhatalmazását, hogy az ezzel kapcsolatos előkészületeket megkezdhesse.
Déry Zoltán: Véleménye szerint a határozati javaslatban nem ez szerepel, mert azt tartalmazza, hogy a „beruházás megvalósításával egyetért”.
Hajdu Imre: Azzal általában egyetértenek, hogy bérlakást kell építeni Sárospatakon. Mivel ez egy lehetőség, felkérik a Polgármestert, hogy az előkészítéssel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.
Déry Zoltán: Egyenlőre ne konkretizálják, hogy ezzel a javaslattal egyetértenek, hanem az előzetes tárgyalások után hozzanak végleges döntést.
Hajdu Imre: A Pénzügyi Bizottság a határozati javaslatot a következő módosítással javasolja elfogadni a Képviselő-testületnek: A Képviselő-testület tárgybani előterjesztést megtárgyalta, a bérlakások építésének lehetőségével egyetért. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a beruházás megvalósításának előkészítésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Aki ezzel egyetért, kéri szavazzon.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
76/2006. (XI.07.) Pü. Biz.
h a t á r o z a t
piaci alapú bérlakás építésére és üzemeltetésére “Halasztott értékesítésre épített bérlakás konstrukció” keretében
A Pénzügyi Bizottság tárgybani előterjesztést megtárgyalta, a bérlakások építésének lehetőségével egyetért.
Javasolja a Képviselő-testületnek, hogy hatalmazza fel a Polgármestert a beruházás megvalósításának előkészítésével kapcsolatos intézkedések megtételére.
8. Tájékoztató a 2006. évi számvevői jelentésről
Hajdu Imre: Kérdezi a Pénzügyi Iroda vezetőjét, kívánja-e az tájékoztatót kiegészíteni.
Zelina Józsefné: Nincs kiegészíteni valója.
Déry Zoltán: Tudomása szerint a Pénzügyi Bizottság elnöke 2 nappal a testületi ülést megelőzően kívánja majd tartani a bizottsági üléseket. Az Állami Számvevőszék jelentésére készült intézkedési terv – hivatkozva az államháztartási törvény végrehehajtási utasítására – tartalmazza, hogy a Pénzügyi Bizottságnak írásban kell véleményezni a koncepciót, az éves költségvetési tervet és a zárszámadást. Felhívja a figyelmet arra, ha a bizottság a testületi ülés előtt egy nappal tartja ülését, az írásbeli vélemény elkészítésére rövid az idő.
Hajdu Imre: A bizottsági ülést más időpontban kell tartani.
Dankóné Gál Terézia: Tájékoztatja a bizottságot, hogy amikor a képviselők kézhez kapják a testületi anyagot, a Pénzügyi Bizottság véleményének mellette kellene lenni. Ezért javasolja, hogy ezeket a napirendeket a Pénzügyi Bizottság korábban – akár rendkívüli ülés keretében – tárgyalja meg.
Hajdu Imre: Kéri a Jegyzői Irodát, hogy ezekben az esetekben tegyenek javaslatot az ülés időpontjára vonatkozóan.
Dankóné Gál Terézia: Megjegyzi, hogy a Pénzügyi Irodának is korábban kell elkészíteni az előterjesztéseket.
Hajdu Imre: Kéri a bizottság szavazását a tájékoztatóról.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a 2006. évi számvevői jelentésről készült tájékoztatót tudomásul vette.
9. Sporttevékenység támogatására irányuló kérelem
Hajdu Imre: Ismerteti a kérelemben foglaltakat. Kéri a bizottság szavazását.
A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
77/2006. (XI.07.). Pü. Biz.
h a t á r o z a t
sporttevékenység támogatásáról
A Pénzügyi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek tárgybani kérelem támogatását.
A levezető elnök megköszönte a részvételt és az ülést 18.25 órakor bezárta.
K.m.f.
Hajdu Ime tanácsnok s.k.
levezető elnök