Voronkina Tatjana
műfordító
Szűcs Pál kereskedelmi
attasé
Dr.Hörcsik Richárd
polgármester |
|
Biztosan mindenki kíváncsi
rá, hogy hogyan jutottam a magyar nyelvhez, miért éppen a magyar
nyelvvel foglalkozom. Mondanám, hogy véletlen, bár ez több mint egy
véletlen dolog... A Moszkvai Egyetemen szláv-szlovák szakos voltam, és
mikor harmadikos lettem, akkor szakdolgozatot kellett írnom.
Voltak bizonyos források magyar nyelven - mi az nekünk fiataloknak, akik
annyi nyelvet tudunk, csak magyarul nem? Akkor gyorsan összeállítottak
egy fakultatív csoportot és kezdtünk tanulni magyarul.
Közben kiderült, hogy nem is olyan könnyű a magyar nyelv, hogy pár
hónapon belül meg lehessen tanulni annyira, hogy az ember tudományos
forrásokat tudna olvasni. Méghozzá olyan pechem volt, hogy influenzás
lettem, két hétre kimaradtam, és mikor visszajöttem a csapathoz,
kiderült, hogy ők már annyira előre szaladtak, hogy utolérni úgy sem
tudom őket. Ez volt az első rövidke találkozásom a magyar nyelvvel…
Mikor elvégeztem az egyetemet, akkor a nagy szláv nyelvtudásommal
semmilyen munkát nem tudtam találni magamnak. Pedig vonzott az irodalom,
csak azzal akartam foglalkozni. Végigjártam a moszkvai kiadókat és nem
kellettem sehová sem. A végén az egyikben, mikor már elkeseredve mentem
az ajtó felé, a kiadó utánam szólt: Ha tudna egy egzotikus nyelvet,
albánt, románt, vagy magyart… Ekkor elszóltam magam, hogy én pár hónapig
már tanultam magyarul, de bevallottam, hogy nem tudok...
- Ha nem tudsz, akkor tanulj! – mondta, ekkor már tegezve.
Azóta folyik a magyar tanulásom, és sajnos rájöttem, hogy nem elég az
embernek egy nyelvet megtanulni - én magyarul már elég jól tudok a
feladatomhoz, hogy szabadon olvassak, hogy élvezzem a szöveget,
bármilyen is legyen az – de hogy a fordításaimban minden egyes szerzőnek
saját nyelve, saját hangja legyen, ez a legnehezebb.
Hogy szeretik-e az orosz emberek a magyar szerzők műveit? Én az igazat
mondom: ez a peresztrojka nálunk, meg a rendszerváltás maguknál bizony
nehéz idők voltak sok értelemben, és a kultúrák számára pláne. Azelőtt
muszáj volt szeretnünk egymást, utána viszont jött a másik véglet, a
gyűlölködés, hogy ruszkik ki innen, akik viszont a magyarokról hallani
sem akartak.
Hálaistennek ennek már vége, és a normális állapothoz kezdünk
visszatérni, és a normális állapot az, hogy az ember ne okvetlenül
szeresse a másik népet, hanem, hogy érdeklődés, empátia legyen benne, és
ez kezd kialakulni. Úgyhogy most már nyugodtan mondhatom, hogy újból van
érdeklődés a magyar irodalom iránt.
Most éppen a budapesti könyvfesztiválra jöttem egy nagy delegációval és
nagyon büszkék voltunk, mert nagyszerű eredményt tudtunk felmutatni: az
utóbbi években több mint 60 magyar szerzőtől származó mű jelent meg
orosz nyelven. Most nincsenek protokolláris elvek, csak az jelenik meg
oroszul, ami igazi értéke a magyar kultúrának, és természetesen ezeket
nálunk is értékelni tudják az emberek.
A könyvek hazatéréséről az írónő a következőket mondta:
Van egy úgynevezett a felső igazság, és ez az, hogy végre a könyvek
hazataláltak, visszakerültek ide, oda ahová valók. Még nem egészen
ugyan, de reméljük, hogy ez folytatódni fog… Ez óriási ünnep volt
mindenki számára, akinek a kultúrához valami köze van, és akinek a szíve
csücske a magyar, annak különösképpen!
A magyar-orosz kapcsolatok, ezen belül a gazdasági, a humanitárius,
kulturális kapcsolatok elég hullámzóan fejlődtek a rendszerváltás óta -
tette hozzá Szűcs Pál, a nagykövetség kereskedelmi képviseletének
vezetője…
Az utóbbi 4-6 év időszakát az jellemzi, hogy tárgyilagosak lettek ezek a
kapcsolatok, mindenki igyekszik tiszteletben tartani a másik érdekeit
is, és ezzel szép eredményeket érünk el a kapcsolataink révén.
Növekedett a kereskedelmi forgalmunk és lassan olyan szintet ért el, ami
már megközelíti a rendszerváltás előtti mesterségesen fejlesztett
kapcsolatok szintjét – de ma már üzleti alapon...
Nagy megtiszteltetés Sárospatak számára, hogy a magyar irodalom egyik
legautentikusabb orosz tolmácsolója, Voronkina Tatjana asszony
városunkba látogatott, aki az elmúlt évtizedekben a magyar irodalmat
népszerűsíti és fordítja orosz nyelvre - köszöntötte az írónőt
Dr. Hörcsik Richárd polgármester...
Nagyon fontos, hogy azok a könyvek, amelyek idáig csak negatív példaképpen szerepeltek, nemcsak Sárospatakon, hanem Európában is, most hála
Istennek egyre több embert vonzanak Sárospatakra. Így nagyon sok turista
jött már az elmúlt időszakban, valamint magas rangú politikusok, ill. a
szakma képviselői is eljönnek megnézni ezeket a könyveket. Így most
Tatjana asszony is eljött Sárospatakra, ismerkedik a várossal, magukkal
a könyvekkel a Kollégiummal, hiszen ő szakmabeli, őt érdekli, hogy az
orosz irodalomnak milyen kötetei, milyen munkái vannak itt Sárospatakon,
és örömmel lapozta azokat a katalógusokat, amik a 18-19. századi orosz
irodalmat mutatják be. Örömmel látja, hogy orosz nyelvű kollekciónk is
van.
Tehát Sárospatak könyvei vonzzák nemcsak a turistákat, hanem a szakmát,
irodalmárokat, politikusokat is, és mi örömmel fogadunk mindenkit,
hiszen ez egyrészt azt jelenti, hogy Sárospataknak jó a hírneve a
világban, jó a hírneve Oroszországban és jó a hírneve természetesen azon
szakemberek között is, akik foglalkoznak a magyar irodalommal külföldön,
így Moszkvában is.
Alkalmunk van arra is, hogy bemutassuk nemcsak a könyveket, a Református
Kollégiumot, hanem kicsit a várost is, hiszen a város fejlődését a
11-12. században Anasztáziának köszönheti, aki Bölcs Jaroszláv lánya
volt, kint Oroszországban, Ukrajnában is szentként tisztelt történelmi
személyiség.
Van tehát kapcsolódási pontunk, ami számunkra lehetőséget ad, hogy a
könyvek kapcsán kicsit a városról is beszéljünk, kicsit a keleti
kapcsolatokról, hogy milyen turizmust szeretnénk építeni, Moszkvával
ill. Kijevvel. Ez egy jó ingyen reklám a városnak és ezt a lehetőséget
is megragadjuk.
Mutatja ez a látogatás azt is, hogy nemcsak kulturális szakemberek,
hanem gazdasági szakemberek is érkeznek városunkba. Tatjana asszonyt
Szűcs Pál, moszkvai kereskedelmi attasé kísérte el, így alkalmunk nyílik
arra is, hogy nemcsak a kultúráról, nemcsak a turizmusról, hanem egy
kicsit a befektetésekről is, az üzleti világról is szót ejtsünk, hiszen
Sárospatak város várja a befektetőket nemcsak a nyugatról, hanem
keletről is.
Így most orosz nyelven is készül az az anyag, amit Sárospatakról
készítünk és amit szeretnénk a kereskedelmi tanácsos úron keresztül a
moszkvai üzletemberek elé eljuttatni. Így most a legkonkrétabb
megbeszélésünk egyik tárgya annak az őszi sárospataki dialógusnak az
elkezdése, ami itt Sárospatakon az orosz-magyar kulturális üzleti
kapcsolatok egyik lehetősége lesz. Ennek a megbeszélései folynak,
hogy szeptember-októberben ez az összejövetel itt Sárospatakon
méltóképpen kerüljön megrendezésre. |