Kozsnyánszky János
Dr. Hörcsik Richárd
Minyóczki Bertalan
dr. Komáromy Sándor
dr. Tamás Edit |
|
Március 28-án, szombaton volt a Rákóczi Konferencia a Tanítóképző
Főiskola Díszermében, amelyen megemlékeztünk II. Rákóczi Ferenc és a
ruszinok kapcsolatáról, tetteiről, a Sárospatakon tartott
országgyűlésekről, valamint Rákóczi fejedelemnek azokról a
törvényeikről, amelyek az adott korban, az adott időszakban európai
színvonalúak voltak.
Előadást tartott többek között dr. Komáromy Sándor dékán, dr.
Tamás Edit muzeológus, dr. Muha Miklós, a Táncművészeti Iskola
kurátora, valamint én személyemben, mint a Sárospataki Ruszin Kisebbségi
Önkormányzat elnöke.
Március 29-én, vasárnap pedig koszorúzások voltak, délelőtt
Sárospatakon, a Várkertben álló Rákóczi lovasszobornál, délután pedig
Borsiban, Rákóczi szülőhelyén. A rendezvények nyitottak voltak, azokon
bárki rész vehetett.
Mindezt a Sárospataki Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, a társ ruszin
szervezetekkel szervezte. Budapest belváros, Lipótváros, Budapest
Józsefváros, Borsod megyéből, Komlóskától kezdve Sajókeresztúrig,
sokan-sokan, akik ezt a témát magunkénak valljuk.
Velük együttműködési megállapodásokat kötöttünk a tekintetben, hogy
egymás rendezvényeit támogatjuk, egymás rendezvényein rész veszünk, és
nyilván anyaggal, irodalommal, előadókkal stb. kölcsönös
segítségnyújtást tudunk adni egymásnak.
Sárospatak Város Önkormányzatának koszorúját Dr. Hörcsik Richárd
polgármester helyezte el, aki megemlékező beszédével is kifejezte, hogy
milyen nagyra becsüli a Fejedelemnek azt a képességét, hogy különböző
nemzeteket tudott egyesíteni…
Hála Istennek immár hagyománnyá vált, hogy nem csak Borsiban emlékezünk
minden tavasszal II. Rákóczi Ferenc születésére, hanem Sárospatakon is.
Számunkra fontos ez a megemlékezés, amit nem egyedül teszünk -
sárospataki városlakók - hanem a távolról, Budapestről, de még a
Dunán-túlról is ideérkező Rákóczi-tisztelőkkel együtt.
Van még egy másik meglepő dolog, hogy nemcsak magyarok, hanem ruszinok
is itt vannak, sőt Ők a megemlékezés szervezői is. Minden évben eljönnek
Sárospatakra és Borsiba, hogy a megemlékezés koszorúit letegyék a
Nagyságos Fejedelem szobra előtt, hiszen Rákóczi Ferenc nem csak a
magyaroké, hanem a Kárpát medencében élő népeké.
Ő volt az a személy, aki szabadságharcában egyesítette a római és görög
katolikusokat, a reformátusokat, a zsidókat, de egyesítette a
szlovákokat, a ruszinokat és a magyarokat is. Olyan képessége és olyan
politikai elszántsága volt a fejedelemnek, amivel egyesítette a Kárpát
medencét, köztük természetesen a Kárpátalján és Felvidéken élőket is.
Ezért megható az, hogy a Nagyságos Fejedelem születésére nemcsak mi
magyarok, hanem ruszinok is, ruszin kisebbségi önkormányzatok is
emlékeznek.
Máig megható az, hogy a ruszinok hogyan őrzik emlékeikben II. Rákóczi
Ferenc alakját. Pár évvel ezelőtt Kárpátalján jártam egy ruszin
közösségben, ahol egy díszvacsorán vettem részt. Meglepődve láttam, hogy
bár az asztalfőn is meg van terítve az a szék üres maradt. Kérdeztem az
önkormányzat vezetőjét, hogy ki nem jött el, kit várnak arra a helyre.
Ekkor tudtam meg, hogy Kárpátalján, ünnepi alkalmakon a főhelyet mindig
üresen hagyják, mert az a Nagyságos Fejedelem helye
Minyóczki Bertalan Borsod-megyei területi ruszin elnök és
országos képviselő aki a Szendrő és Encs között fekvő Irotáról érkezett
Sárospatakra. Tőle is érdekes dolgokat tudtunk meg a ruszinságot
illetően…
A ruszin önkormányzatok 2002 körül kezdek megalakulni, hiszen igazából
nyíltan csak 2000 körül mertek beszélni ruszin eredetükről. Náluk
nyilvánosan először a görög katolikus lelkész beszélt erről – hiszen a
ruszinok jellemzően görög katolikus vallásúak.
Ezután alakultak meg a ruszin önkormányzatok, most már 17 van
Borsod-megyében, amelyek egyre jobban összetartanak. Az ünnepségek
mindig misével kezdődnek, és utána tartják az összejövetelek,
beszélgetéseket. Mindenki tud valamit Rákócziról, a ruszinságról és most
már szakirodalom is egyre több van. Azóta tartják meg ezt az ünnepséget
is – a Rákóczi szültése napjáról való megemlékezést – amire egyre többen
jönnek össze.
A ruszin nyelvet Borsodban csak Komlóskán és Múcsonyban tanítják
iskolában, de országos szinten is mindössze 5 helyen az ország 51 ruszin
önkormányzata közül. Az országos elnökséggel egy ruszin-magyar szótár
szerkesztéséről tárgyalnak, ami nem könnyű dolog, mert a ruszinok több
országban is élnek és különböző nyelvjárásokat használnak.
Sajnos a jelenlegi felnőttek közül is kevesen tudnak ruszinul. Kérdezték
is az öregeket, hogy miért nem tanították meg őket, és miért nyugodtak
bele, hogy tótoknak nevezzék őket. Az öregektől megtudták, hogy ennek
története van. A háború alatt ők tudtak beszélni az orosz katonákkal, a
„ruszkikkal” akik sok rossz emléket hagytak maguk mögött, ezért a háború
után sokan haragudtak rájuk. Mivel az emberek hajlamosak voltak rá, hogy
a nyelvazonosság és a név-hasonlóság miatt egy kalap alá vegyék őket a
ruszkikkal, nem tanították meg a gyerekeikkel a ruszin nyelvet, inkább
elfogadták, hogy tótoknak nevezzék őket - hogy ezzel is védjék őket.
A Borsod-megyei önkormányzat képviselő-testülete júliusban szándékozik
Kárpátaljára menni és a gyökereiket felkutatni, amiben nagy segítségükre
lehetnek az olykor már csak a temetőkben olvasható jellemző nevek: Demkó,
Kosztyó stb…
Megpróbáljál felkutatni azokat a teleüléseket, ahonnan betelepítették
őseiket.
A koszorúzók névsorából látható, hogy milyen "széleskörű" Rákóczi
tisztelete:
Dr.Hörcsik Richárd polgármester, országgyűlési képviselő
Borsi község képviselői - Csemadok, az általános iskola igazgatója Laczkó
Lajos képviselő
Végardói Egyesüle - Hutkainé Novák Márta és Gyükeri János
Donáth Lehel - Nagyné Tokár Anikó, Budapest Belváros - Lipótváros, Ruszin
Kisebbségi Önkormányzat
Budapest, a belvárosi Hild József Általános Iskola, Nagy Béla tanár úr és
diákjai
Szabó Gyuláné elnökasszony - Irota, Ruszin kisebbségi Önkormányzat
Sárospataki Ruszin Kisebbségi Önkormányzat: Kozsnyánszky János és Diósi
István |
|